Így állunk elektromos autózásban a szomszédos országokhoz képest – mutatjuk a számokat

Rieder András Gábor cikke.

Az elmúlt évek válságai, háborúi és politikai változásai mellet az elektromos autózás témája kissé a háttérbe szorult. Az elektromos autó értékesítések hazánkban folyamatosan növekedtek, de hogyan áll most Magyarország az elektromos autózás számaival? Hogyan néznek ki ezen számok a régió országaival összevetve? 

Az elektromobilitás egy olyan terület, ahol az elmúlt években sorozatos rekorddöntésekre lehettünk figyelmesek. A tisztán elektromos hajtású gépjárművek száma 2020 eleje óta több mint kilencszeresére nőtt Magyarországon, jelenleg több mint 100 ezer ilyen jármű van már az utakon, ráadásul a teljes flotta 30 százalékát tavaly, 2024-ben helyezték forgalomba. Az Energiaügyi Minisztérium várakozásai szerint 

Ezen eredmények úgy gondolhatnánk, hogy magukért beszélnek, azonban több okból is joggal lehetünk szkeptikusak. A rekordok egyrészt törvényszerűek is lehetnek, hiszen az elektromos autózás még mindig gyerekcipőben jár, így a növekedés egy természetes folyamat a szektorban. Másrészt a növekedés üteme önmagában nehezen értelmezhető adat, teljesebb képet adna, ha a többi, környező ország számait is mellé tudnánk helyezni. 

Nézzük, mennyi elektromos autó suhan az utakon Közép-Európában, s hogy milyen tényezők befolyásolják, hogy mennyien választják ezt a műfajt!

Az elektromos autóflották számokban 

BEV (teljesen elektromos) és PHEV (plug-in hibrid) elektromos autók aránya (2025 január)

Az adatokból látható, hogy Magyarországon jelenleg a teljes autó flotta 1,07 százaléka tisztán elektromos és 0,46 százaléka plug-in hibrid elektromos autó. Ezen számok egyébként évről-évre gyorsabban növekednek, 2023-ban nagyjából 14 ezer, 2024-ben pedig 22 ezer járművel bővült a flotta. Fontos megjegyezni ezen a ponton, hogy az elektromos autózás még mindig gyerekcipőben jár, ezért az országok közti különbségek nem szignifikánsak, az idő elteltével fognak csak megmutatkozni igazán az ágazat győztesei.

Az Európai Unió összes tagállamát együtt figyelembe véve a tisztán elektromos autók részaránya azonban 1,7 százalék, míg a hibrid-elektromosoké 1,32 százalék, amely messze meghaladja a régió országainak adatait.

Az adatokról Labodics Jánost, a Magyar Autóklub műszaki igazgatóját kérdeztük. A szakember szerint Ausztria jelentős előnye abból az egyszerű tényből adódik, hogy az elektromos autózás még mindig egy úri hobbi inkább, még nem érte el a szélesebb rétegeket. Az osztrák előny tehát a helyi fizetőképes keresletnek köszönhető, azonban ez önmagában nem lenne elegendő, Németországban a kormányzati támogatások nélkül például 30 százalékkal visszaestek az elektromos autó eladások, ami jól mutatja a kormányzati támogatások szükségességét.

Ausztria tehát egy más kategória, de adódott a kérdés, hogy a többi országhoz képest minek köszönhető a nagy magyar előny? 

amelyek a többi vizsgált országhoz képest egyértelműen kiemelkednek a sorból. Az elektromos autózás népszerűsítése érdekében a kormány számos erőfeszítést tett az elmúlt években, az elektromos autó tulajdonosok a zöld rendszámuknak köszönhetően számos kedvezményben részesülnek. A kormány jelenleg is két programban, összesen közel 60 milliárd forinttal népszerűsíti az elektromobilitást. Az egyik program keretében a vállalkozások 30 milliárd forintos keretből igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást tisztán elektromos személygépkocsik, kisteherautók és kisbuszok megvásárlásához. Ez a támogatás azért is hatékony, mert az új járműeladások nagyjából 60 százaléka a vállalati megrendelésekből származik. Ezen támogatások fennmaradása kulcsfontosságú, de bármilyen nagy támogatások is vannak, egy szignifikánsan nagyobb részarányt nem lehetséges gyors ütemben elérni.

Az elektromosautó-eladások növekedését egyébként hazánkban és Európában leginkább a jogalkotók formálják  – jegyezte meg Labodics János. A gyártók ezen jogszabályokhoz igazodnak, majd kénytelen-kelletlen ennek megfelelően módosítják a termék fejlesztéseket és az új modell stratégiákat. Eleinte a nagy teljesítményű benzin- és dízelautók szorultak a háttérbe, majd pedig a kisebb modellek következtek. 

ezért is figyelhető meg az adatokban a tisztán elektromos autók előnye. Tehát az elektromos autózás legfőbb hajtóereje jelenleg nem a környezettudatosság, pusztán a kínálat változása okozza a növekvő keresletet ezen modellek iránt. 

Az elektromos autók a közeljövőben

Figyelemre méltó jelenség, hogy a 2025-ös megrendelésekben az elektromos autók részaránya a tavalyi évhez képest az összes vizsgált országban növekedett, míg a fejlettebb nyugati országokban csökkenés volt tapasztalható. 

A csökkenésnek számos oka van, a szakember szerint ezek közül kiemelendő például Kína előretörése. 

Ezt a tendenciát számos hasonló termék esetén tapasztalhattuk, akár az okostelefonok, vagy a fényképezőgépek terén. Eleinte az emberek csak nevetnek a másolatokon, de idővel Kína vezető szerepet tölt be az egyes ágazatokban. Kis túlzással a szekerekről álltak át egyből az autógyártásba, de az elmúlt 10-20 évben láthattuk, hogy az autók minden alkatrészét képesek előállítani és már nem csak másolnak, hanem új fejlesztéseket is készítenek. 

Ezen céltudatos, irányított fejlesztésekkel nehéz lesz felvenni a versenyt, a technológiailag fejlettebb és olcsóbb autók brutális hatással lesznek a piacra, akár lesz rájuk kivetve vám, akár nem. Ennek egy aggasztó jele például, hogy az elmúlt évek mindegyikében növekedett az eladott elektromos autóknál az Európán kívüli modellek aránya. Számos új kínai autómárka nevével fogunk megismerkedni várhatóan a közeljövőben, jelenleg is már a BYD a piacvezető, amelynek szegedi gyára miatt a hazai piacokon is várhatóan egyre nagyobb szerepet fog kapni a márka. 

– emelte ki a szakember. A megváltozott Amerika–Európa viszony következtében az amerikai oldal felől az elektromos autókra is kiterjedő vámok várhatóak, amelyekre az európai oldal is hasonló viszontválaszt adhat. Kérdéses tehát a Tesla jövőbeni szerepe, mert bár a márka berlini gyárát ezen vámok nem érintik, de az Amerikából szállított modellek esetében mindenképpen drágulással kell számolni a jövőben. Negatívan érintette a Teslát Elon Musk politikai szerepvállalása is. 

A hazai piacon kormányzati támogatások ellenére tovább nehezíti az elektromos autók jövőbeni helyzetét, hogy 2026-tól a plug-in-hibrid autók nem fognak többé zöld rendszámban részesülni, illetve a használt elektromos autópiac a tavalyi évben drasztikus, 25-30 százalékos esést szenvedett el. Az esés főbb okai az új elektromos autók árainak csökkenése, az egyre szélesebb kínálat és a szervizeléstől való félelmek voltak. Ezek az árcsökkenések egyrészt üdvözlendőek a felhasználói oldalon, azonban az új autó eladások tekintetében egyértelmű veszélyforrást jelenthetnek – mondta Labodics János.

Összességében viszont kijelenthető, hogy régiós viszonylatban egyelőre sikerült a kanyarban előznünk, ezt a kezdeti előnyt várhatóan a közeljövőben is képesek leszünk megtartani. Ennek ellenére az elektromos autópiac egy igen turbulens időszak előtt áll jelenleg, amely bármelyik pillanatban hozhat meglepetéseket. Az elektromos autózáshoz azonban szorosan kapcsolódnak a kiépített töltőhálózatok is, amelyek nélkül a teljes flotta könnyen üzemképtelenné válhatna. 

Töltőállomások

A hazai elektromos töltőállomások száma 2025 januárjában 4112 volt, ezeknek mintegy fele Budapesten és Pest megyében működött. Ez a szám a régióban a középmezőnyben helyezkedik el területarányosan, megelőzve ezzel Romániát és Lengyelországot, de lemaradva a szlovén, illetve osztrák számoktól. 

Egy szépségfolt azonban található a magyar adatok között, a táblázatban a töltőállomások összteljesítménye a teljes flottához képest a régióban a leggyengébbnek bizonyult. Azonban a látszat néha csal, habár ez az adat elsőre alacsonynak tűnhet, ezzel ellentétben Svájc  is hasonlóan alacsony mutatót ( 1,72kW/autó) produkált. Igaz, a svájci flotta négyszer annyi elektromos autóból áll, mint a magyar.

Ez szolgálhat figyelmeztetésként is: az elektromos autók hazánkban gyorsabb ütemben terjedtek a töltőállomásoknál, ezért a közeljövőben elengedhetetlen a hálózat továbbfejlesztése. 

Érdekesség egyébként, hogy nagy teljesítményű töltőberendezéssel egy modern elektromos autó negyedóra alatt tölthető fel 10 százalékos szintről 80 százalékos szintre. A Budapest elővárosi és vidéki nagyáruházak parkolóiban elhelyezett állomásokból egy villámgyors bevásárlás ideje alatt is több mint háromszáz kilométer megtételére alkalmas energiamennyiség vehető fel, csupán pár ezer forintból.  

Mi a tanulság?

Az adatokból látható, hogy 

Töltőállomások terén bár a régióban a középmezőnyben helyezkedünk el, de a hazai elektromos autóflotta gyors bővülése miatt a közeljövőben nagy volumenű fejlesztések várhatóak.